31. rész

Reggel arra ébredtem, hogy az ablakon beszűrődő napfény lágyan cirógatja az arcomat. Szerettem volna mindig így kelni, de az lehetetlen. Nagyokat nyújtózkodtam, majd felültem, körbenéztem és láttam, hogy Molly nem aludt itt az éjszaka, biztos Tomminál van. Felkeltem, majd egyenesen a fürdőbe mentem. Mivel volt több mint 1,5 órám a fotózásig, tele engedtem a kádat vízzel és különböző habfürdőket öntöztem bele. Mielőtt elmerültem volna a habokba, bekapcsoltam egy lassú zenét, hogy még hangulatosabb legyen. Teljesen ellazultam és már majdnem elaludtam, amikor hangokat halottam odakintről. A zene miatt nem tudtam beazonosítani a hang tulajdonosát. Csak akkor tudtam meg,hogy ki az, amikor benyitott.
- Vettel, húzz ki!- kiabáltam, és közben magamat próbáltam takargatni, úgy hogy a maradék habot a mellemhez húztam.
- Tyűhaa- kerekedtek ki a szemei és egy kaján vigyorra húzta a száját.
- Nem hallottad?
- Most mit vagy úgy oda, úgy is már láttalak meztelenül- dőlt neki az ajtófélfának.
- Akkor is! Amúgy meg mit akarsz itt?
- Ez aztán ám a stílus! Aztán még engem szólsz le!
- Mert te kezdted a flegmázást!
- Volt oka!
- És még is mi?
- Hagyjuk- legyintett, majd kiment és becsukta az ajtót. Kiszálltam a kádból, magamra, kaptam egy fürdőköpenyt és utána mentem. Az erkélyen állt zsebre tett kézzel és kémlelte a tájat. Volt is mit néznie, mert csodálatos kilátás nyílt a kikötőre innen. Felkaptam a csapat ruhát és visszamentem a fürdőbe. Gyorsan felöltöztem, a hajamat felcopfoztam, és egy kis sminket is felraktam. Kijöttem és még mindig ugyan úgy állt ott. Halkan odaálltam mellé keresztbe font karokkal és én is a tájat néztem. Éreztem a sós tenger illatát a levegőben, amit a szél vitt minden felé. Kezdtem megunni ezt a csöndet, így megszólaltam.
- Amúgy miért jöttél?
- Britta küldött hozzád. Azt mondta nálad van a mai beosztás. – sarkon fordultam és a táskámból előhúztam a pappírt, majd visszamentem.
- 10:45 kor jelenésed van a Red Bull hajóján ahol részt kell venned egy jótékonysági összejövetelen. Ez kb. 1 órát tart, majd újabb 1 órás ebédszünet és 1:15 kor pedig Pepe Jean fotózás, ami körülbelül 2-3 órás lesz.
- Nagyszerű…- mondta nem épp kitörő örömmel.
- Most miért mondod ezt? Talán nincs kedved a jótékonysághoz?
- De, azzal semmi bajom, sőt szeretem is, csak a fotózáshoz nincs kedvem.
- Hát ez nem kívánságműsor Vettel!
- Pfff- fújtatott egyet, majd kifelé vette az irányt.
- 10 perc múlva legyél kész! Várlak a Hallban. – nem válaszolt, csak becsapta az ajtót. Asszem ma nehéz napom lesz! Összeszedtem a szükséges dolgokat és már liftem is lefele. Amint kiléptem a liftből összetalálkoztam Jaime-vel.
- Oh szia Lisa épp hozzád indultam- ölelte meg, majd egy csókolt lehet ajkaimra.
- Tényleg? Hát sajnos sok időm nincs, mert mennem kell Sebbel egy fotózásra.
- Kár, pedig, ma elakartalak vinni valahova.
- Hova akartál?- érdeklődtem nagy hévvel.
- Az titok- vigyorgott.
- Hát késő délután már szabad leszek- kacsintottam rá.
- Az is tökéletes, akkor majd hívj ha végeztél
- Rendben- majd újra egy csókban forrtunk össze.
- Khm…elfogunk késni- szólt oda Seb.
- Igaz, Szia Jaime- pusziltam meg
- Szia, Lisa, jó munkát- intett, mi pedig elhagytuk a hotelt. Gyalog mentünk, mert nem volt túl messze a kikötő. 10 perc alatt oda is értünk, ahol már minden kész volt az emberek, gyerekek fogadására. Nem kellet sokat várni és megérkeztek, én a háttérből figyeltem az eseményeket. Seb türelmes volt és mindenkinek aláírta azt amit akart és mindenkivel fotózkodott. Láthatóan jó kedve lett, mert állandóan mosolygott. Britta is megérkezett közben és vele beszélgettem. Gyorsan elment az idő és következett az ebéd szünet. A hajon egy kis rész ki volt alakítva, ahol nyugodtan meglehetett ebédelni. 5-6 asztal volt elhelyezve, a fedélzet feletti kis teraszon. Leültünk és a pincérek már is tálaltak. Jó ízűen elfogyasztottuk a finom ételt, majd átmentünk Sebbel egy másik hajóra, ahol a fotózás zajlott. Amíg Sebet előkészítették, addig én félrevonultam és felhívtam Mollyt.
- Hallo?
- Szia Molly, mi a helyzet?
- Jaj szia, képzeld épp Monaco utcáit járjuk Tommival, és el kell, hogy mondjam csoda szép ez a hely.
- Igen azt már én is észrevettem- kuncogtam.
- Oh Tommi ezt nézd! Ezt meg kell vennem!
- Hallom találtál valamit
- Igen és áhh csodaszép- ámuldozott a telefonba.
- Gondolom cipő- vigyorogtam.
- Igen az! Na leteszem, megyek felpróbálom!
- Szegény Tommi, már előre sajnálom- röhögtem
- Hééééé!!
- Jól van na, vásárolgass csak, de azért ésszel- figyelmeztettem.
- Igenis anyuci!- vihogott. Elköszöntem tőle, majd vonalat bontottunk. Visszamentem és épp akkor lépett ki Seb. Megtorpantam és egy pillanatra megakadt a levegő a tüdőmben. Szívdöglesztően nézett ki. Egy hosszú farmergatya és fehér Pepe Jeans mintázatú póló és egy farmer kabát volt rajta. Ezt mind pedig egy szemüveg koronázta meg. Seb után megjelent két modell is. Rájuk néztem és látszott rajtuk,hogy modellek. Hosszú vékony combok, karcsú derék, szép arc… Leültem egy székre és figyelemmel követtem az előttem zajló eseményeket. Készítettek néhány képet, majd egy kisebb csónakra szálltak és ott is készítettek fényképeket. Később visszajöttek, majd Seb elment átöltözni. Amikor visszajött újra megakadt a szemem rajta, de ezt már ő is észrevette. Gyorsan elfordítottam a fejemet, csak hogy olyan embert pillantottam meg akire nem számítottam.
- Jaime te mit keresel itt?- kérdeztem meglepetten.
- Meglepetés!!!!- vigyorgott, majd megcsókolt.
- De hogy..?
- Én is a fotózásra jöttem- csak bólogatni tudtam, mert egy szó nem jött ki a torkomon a meglepettségtől. Elment átöltözni, majd amikor visszajött ő is fenomenálisan nézett ki, ahogy Seb is. Jaime is beállt hozzájuk. Készült néhány csoport kép, utána pedig már mindenki mehetett a dolgára, ugyan is végeztek a fotózással. Ameddig elkészültek a fiúk, addig én már a parton vártam őket, vagy is Jaime-t vagy Sebet…igazából nem tudom, hogy kit vártam, csak ott álltam és vártam arra, hogy valaki megjelenjen. Egyszerre jöttek le a hajóról, majd Jaime azzal a lendülettel megcsókolt. Seb ezt végig nézte és hozzá fancsali képet vágott.
- Akkor ugye most már nincs semmi kötelező dolog?- kérdezte Seb. Elővettem a lapot a zsebemből és megnéztem.
- Nem, nincs elmehetsz
- Hála isten, na pá!- intett, majd elviharzott.
- Hühm, ennek meg mi baja?
- Nem tudom, de ne foglalkozzunk vele, inkább menjünk oda, ahova vinni szerettél volna- fontam a nyaka köré a karomat.
- Rendben Lisa- mosolygott, majd újra megcsókolt. Visszamentünk a hotelbe és Jaime ezzel a mondattal hagyott magamra. „Öltsd magadra a lehető legszebb ruhádat. Légy elegáns és varázsolj el mindenkit. Ja, és a személyidet ne felejtsd otthon”. A fejemet vakargatva mentem vissza a szobámba és gondolatba már a bőröndben lévő ruháimon gondolkodtam. Szerencsére Molly a szobában volt, így megkértem, hogy segítsen.
- Hm valószínű, hogy egy olyan helyre visz, ahol csak 18 év felettiek léphetnek be.
- Igen ezt én is levágtam, amikor azt mondta, hogy hozzam magammal a személyimet.
- Hm nincs ötletem- ült le velem szembe az ágyra.
- Nekem sincs, de még rendes ruhám sincs. – feküdtem ki az ágyon és a plafont bámultam.
- Huh na jó- felpattant az ágyról és az ágy alatt kezdett el matatni. Felültem és figyelmesen végig követtem. – Mivel most vészhelyzet van, ezért sajnos kénytelen leszek most odaadni a szülinapi ajándékodat.
- Micsoda?? De csak 2 hónap múlva lesz!
- Tudom-tudom, de különleges ajándékot akartam neked venni és Monaco elég különleges ahhoz, hogy itt vegyem meg neked. Szóval tessék bontsd ki! – rakott elém egy piros masnival átkötött dobozt. Lassan megfogtam a masni és kibontottam, a doboz tetejét felemeltem és abban a pillanatban a lélegzetem megakadt.
- Úristen!- kaptam a kezemet a szám elé, majd éreztem hogy egy könnycsepp gurul le.
- Boldog Szülinapot!
- Oh Molly!- borultam a nyakába. –Köszönöm!
- Ugyan!- mondta ő is pityeregve.
- Szeretlek Molly!
- Én is szeretlek Lisa!- kb. 1-2 percig csak egymást ötletük végül elengedtük egymást. Kivettem a dobozból a mese szép ruhát és elém raktam.
- Annyira csodálatos!- ámultam el.
- Igen az, na de öltözz, mert még a hajadat és a sminkedet is meg kell csinálni!- igaza volt, így elkezdtem készülni. A hajamat begöndörítettük, és kiengedve hagytuk. A sminkem szürke és fekete színekből állt. Amikor kész voltunk mindennel és már a ruha is rajtam volt, már csak a cipő hiányzott. Gyorsan kerestem valami szép cipőt hozzá, egy kistáskába belepakoltam a szükséges dolgokat és már indultam is lefele. Azonban a liftben összefutottam Sebbel. Először végig mért rendesen, majdcsak utána szólalt meg.
- Hát te hova készülsz, ilyen csinosan?
- Jaime-vel megyek
- Ja...sejtettem- dőlt neki a lift oldalának. Többet már nem szóltunk egymáshoz. Ahogy kiléptem a liftből egyből megpillantottam Jaime-t.
- Azta! Meseszép vagy!- csókolt meg. Elpirultam a bók hallatán.
- Köszönöm. Te is jól nézel ki ebben az öltönyben- jegyeztem meg, amire elmosolyodott.
- Nos akkor indulhatunk szép hölgy?
- Természetesen uram- karoltam belé és elhagytuk a hotel. Kint beszálltunk egy kocsiba és elindultunk. Nem sokat autókáztunk, mert megérkeztünk egy csodaszép kivilágított épület elé.
- Nos megérkeztünk- állította le a motort. Kiszállt, majd kinyitotta nekem az ajtót és kisegített szállni a kocsiból. Körbenéztem és akkor láttam, hogy egy kaszinó előtt állunk.
- Nem gondoltam volna, hogy idehozol- mosolyogtam.
- Miért talán nem tetszik?
- Jaj, dehogyis nem. Még sosem voltam kaszinóban, és főleg nem a Monaco Casinoba!- elindultunk befelé, azonban két hatalmas biztonsági őr utunkat állta. Felmutattuk az igazolványt és beengedtek minket. Ahogy beléptem tátva marad a szám. Amerre csak néztem, mindenhol játék gépek, és gazdag emberek voltak. Először csak körbenéztünk, majd leültünk egy póker asztalhoz. Játszottunk néhány menetet, amiből az egyiket megnyertem. Örült a fejem, mert nem mindenki mondhatja el magáról, hogy megnyert egy póker játszmát a Monacoi Casinoba! Így széles vigyorral távoztam a pulttól.
- Te aztán szerencsés vagy- jegyezte meg Jaime
- Igen mostanában minden összejön!- vigyorogtam tovább. A boldogságomat még az is tetőzte, hogy a félkarú rabló játékba is kipörgettem a 3 egyforma gyümölcsöt. Így még több zsetonom lett. Jaime is megpróbálkozott vele, de neki nem sikerült. Legszívesebben egész este itt lettem volna, de nem lehet, mert holnap időmérő van. Így elmentem a zsetonokat beváltani pénzre, majd vissza fele vettük az irányt.
- 980…990…és 1000 euró pontosan- számoltam össze a kocsiban az összegyűjtött pénzt.
- Mázlista- ingatta a fejét mosolyogva.
- Tudom!- vigyorogtam. – Viszont meglepően sok jó dolog történt velem, félek attól, hogy valami rossz fog következni- konyult le a szám. Már helye sem volt az előbbi széles mosolyomnak.
- Ugyan! Hidd el nem fog semmi rossz történni! Nem kell mindig úgy lenni a dolgoknak, ahogy a nagykönyvben meg van írva.
- Hm igazad van!
- Tudom- mosolygott.
- Ego- csaptam a lábára. Amikor megérkeztünk elköszöntünk egymástól. Felfele a liftben már levettem a cipőmet, mert kezdett fájni benne a lábam, így mezítláb mentem végig. Senki sem látott, mert egy lélek nem volt a folyóson. Halkan benyitottam, bent sötétség fogadott. A telefonommal világítottam, mert nem akartam villanyt kapcsolni. Bent a hálóban már Molly nagyban szuszogott. Gyorsan bementem a fürdőbe, lemosakodtam és bebújtam mellé az ágyba. Másnap annyi feladatom volt, hogy Sebbel menjek az interjúkra. A pole-t újra Seb szerezte meg. Egészen fél 5ig elhúzódtak az interjúk. Viszont csak 6 körül értem vissza, mert előtte megbeszélés volt. Megkaptam a jövő futam interjú meneteit. Lezuhanyoztam és mivel nem volt olyan késő, ezért betettem egy filmet a dvd lejátszóba. Film közbe megjelent Molly, de csak azért, hogy átvigyen néhány cuccot Tommihoz, ugyanis ma ott alszik nála. Így ma egyedül alszok. Világéletemben nem szerettem egyedül aludni, mindig volt min. egy plüss állat akit magamhoz öleltem. Tudom gyerekes szokás, de ebből csak akkor növök ki, ha majd egy férfit ölelhetek magamhoz. Miután vége lett a filmnek, ágyba bújtam és megpróbáltam elaludni, csakhogy nem ment olyan könnyen. Már 2 órája próbáltam elaludni, amikor is meguntam, felpattantam és kimentem az erkélyre. Csak a hold fénye és az alattam lévő utca lámpái világították be a teret. Meglepetésemre nem messze tőlem, valaki kint állt az erkélyen és a tájat kémlelte. Egyszer csak idenézett és én a fal mellé bújtam,hogy ne vegyen észre. Lassan kikukucskáltam, és próbáltam beazonosítani a személyt. Mindenképpen férfi volt, és szőke volt a haja is. Észrevette, hogy nézem, ezért bement. Néhány pillanat múlva megcsörrent a telefonom. Seb nevét jelezte.
- Mond gyorsan már épp aludni készültem- füllentettem és közben visszamentem az erkélyre.
- Hát nem úgy tűnik- hallani lehetett a hangján hogy vigyorog.
- Mert te tudod, igaz?
- Persze,hogy tudom, épp kint állsz az erkélyen
- Mi van?- döbbentem meg, majd észrevettem,hogy az a férfi nekem integet.
- Hoppá valaki lebukott!
- Seb menj aludni!- fordultam felé.
- Miért menjek? Nem vagyok álmos!
- Akkor is, holnap verseny van, ki kell pihenned magad!
- Oh csak nem törődsz velem?!
- Ezt vedd úgy, hogy a sajtósod mondta!
- Aha..aha persze!
- Figyeld meg, nem tudsz, majd felkelni!
- Oh dehogyis nem!
- Na azt majd meglátjuk!
- Fél 3 van.
- Menj aludni!!- parancsoltam rá.
- És ha megtagadom, mit kapok?- kérdezte vigyorogva.
- Egy jó nap tockost!!
- Áh kösz inkább kihagyom- röhögött- Na tényleg megyek aludni, mert Chris leszedi a fejemet, ha elalszok!- próbált elnyomni egy ásítást.
- Meg én is!
- Jól van Lizzi!
- Ne hívj így!
- Oké Lizzi- röhögött.
- Pfúú mit kapsz te tőlem!
- Lepj meg!
- Az lesz.
- Na jó éjt Lizzi!
- Neked is Vettel…- majd vonalat bontottunk. Kicsit felidegesített, de inkább öntöttem le magamnak egy nyugtató teát. Befeküdtem az ágyba és lassan elkortyolgattam. Amikor megittam, lekapcsoltam a lámpát és egyből elaludtam.


Jótékonysági összejövetel


Pepe Jeasn fotózás


Lisa ruhája


Monaco Casino