7. rész

Amilyen gyorsan csak tudtam bebújtam az ajtó melletti szerkénybe. Résnyire nyitva hagytam hogy azért lássak is valamit. Bejött a fürdőbe és be is zárta.
- Még hogy várnak a medencénél, egy lélek se volt ott- mondta magának, közben pedig levette a zokniját. Nem telt bele néhány másodperc a pólóját is levette. Ó mamám!Micsoda felsőtest! Utána a gatyáját vette le. Már csak egy alsó gatya volt rajta. Éreztem hogy a pulzusom emelkedik és izzadni kezdek. Végül pedig a boxerétől is megszabadult. Muszáj volt nyelnem egyet, mert még életemben nem láttam akkorát! Na de nem csak az volt szembe tűnő hanem az egész teste. Izmos karok, kockás has erős lábak, egyszóval tökéletes! Beállt a zuhany alá és megengedte a vizet magára. Rájöttem ha használja a tusfürdőt akkor nekem innen tényleg nem lesz menekvésem, és lebukok. Gyorsan tárcsáztam Mollyt.
- Szia Lisa- szólt bele
- Molly segíts!!- mondtam suttogva.
- Mi a baj? És miért suttogsz? Valami bajod történ? – kérdezte kétségbeesve
- Nem,de hogy ha nem segítesz Sebastian kezei között fogok meghalni, mert ugyan is megfog fojtani
- Mi van??? Hol vagy most?
- Sebastian fürdőjében, pontosabban a szekrényében.
- Már mint Vettelében?
- Igen
- És mit keresel ott?
- Ezt majd később elmagyarázom csak segíts!!!
- Jó rendben azonnal indulok- majd lerakta. Azon imádkoztam hogy Molly időben ideérjen. Láttam hogy éppen nyúl a tusfürdőjéhez, de ekkor hangos kopogásra lettem figyelmes. Oh hála az égnek! Sebastian német szitkozódások közepette szállt ki a zuhany alól, majd egy fürdőköpenyét magára terítve kiment. Én pedig kinyitottam a szekrényajtót és kibújtam belőle. Halottam ahogy bezáródik az ajtó, egyből kijöttem a fürdőből és mielőtt elhagytam volna a szobáját, megnéztem a kukucskálón hogy el ment-e ár. Még épp láttam hogy bemegy a szobánkba. Gyorsan kinyitottam az ajtót és a lépcsőhöz siettem. Ott elbújtam és vártam, hogy mikor jön ki. Nem telt bele 5perc és kijött, majd visszament a szobájába. Én pedig visszaosontam a szobába.
- Elmagyaráznád hogy mi a fészkes fene folyik itt?? – támadott le egyből Molly. Én pedig röviden tömören elmagyaráztam neki a dolgot.
- Nem mondod?? Tényleg??Az én barátnőm!- mondta majd megölelt.
- Na de hallgassuk meg, gyere- kinyitottuk az ajtó és rátapadtunk az ő ajtajára, majd füleltünk. Egyszer csak hallunk egy hangos kiáltást, majd röhögve futunk vissza a szobába. Annyira röhögtünk hogy a padlón feküdtünk már. Megint halottunk egy kiáltást.
- Gondolom az arcszesz volt most- mondtam könnyek között röhögve. Amikor végre abba tudtok hagyni a röhögést felmásztunk a kanapéra és elterültünk rajta. Néha még ott is elröhögtük magunkat.
- Jajj ilyen jót még életembe nem röhögtem- mondta Molly
- Ugye- majd ajtócsapkodásra lettünk figyelmesek utána néhány másodperc csönd, majd hangos röhögés.
- Tommiék jöhettek meg- mondta halkan Molly. Odamentünk az ajtónkhoz és fülelni kezdtük, de csak hangfoszlányokat hallottunk, így inkább odábbálltunk.
- Ezt meg kell ünnepelni- tárcsáztam a szoba szervizt, majd néhány percen belül kopogtattak, csak hogy nem az volt akit vártam. Sebastian állt előttem vörös fejjel. Nem bírtam ki és elröhögtem magamat.
- Szi..a mit szeretnél?- kérdeztem röhögve.
- Tudom hogy te voltál!!- sziszegte az arcomba
- Te most miről beszél?
- Jaj ne add itt az ártatlant tudom hogy te raktál chilit a tusfürdőmbe a samponomba és az arcszeszbe.
- Nincs bizonyítékod rá- fontam keresztbe a kezemet.
- Hóhó dehogy nincs- majd a farzsebéből előhúzta az egyik fülbevalómat. Reflexszerűen odakaptam a bal fülemhez, de sajnos tényleg nem volt bent a kis fülbevaló. A francba!
- És ha jól látom az egyik nincs meg.
- Ez…nem jelent semmit, lehet hogy nem is az enyém.
- Hát pedig az van belegravírozva ha jól látom Lisa 18- mutatta nekem is, csakhogy én kikaptam a kezéből és bevágtam előtte az ajtót.
- Ezt még megbánod- sziszegte már a becsukott ajtónak.
- Na mi történt akkor nem ünneplünk?- kérdezte Molly
- Nem rájött- nyúltam el a kanapén.
- Ó-ó akkor mi lesz?
- Nem tudom, de nem is érdekel, legalább tudja hogy most kivel áll szembe- felkeltem, majd elmentem zuhanyozni és lefeküdtem. Reggel 9 kor ébredtünk meg. Mivel nem volt kedvünk lemenni reggelizni ezért hívtuk a szobaszervizt. Kopogtattak és Molly ajtót nyitott. Behozta a reggelit és az ágyba elfogyasztottuk Amíg Molly a fürdőben volt, addig én az ágyat raktam rendbe
- Nem akarsz kijönni a pályára?- kérdezte a fürdőből
- Háááátt...
- Na gyere, aztán megtanítalak síelni
- Na jó legyen, de ha eltörőm kezem lábam téged teszlek felelőssé. –mutattam rá
- Én is szeretlek- mondta vigyorogva. Felvettük a síruhánkat, a szükséges sí cuccokat magunkhoz vettük és már a felvonón ültünk. Fent szerencsére nem találkoztunk Tommiékkal, bár velük szívesen találkozok csak Sebastiannal nem. Molly megint elmondta az alap tudni valókat és a kezdőpályához mentünk ahol csak egy kicsit lejtett a pálya. Egész szépen lesíeltem rajta.
- Na milyen jól megy!! Már mehet a haladó pályára- elmentünk oda is, bár ott többször elestem, de ott is egy jót síeltem. Végül csak a nagypálya marad hátra. De még mielőtt lesíeltünk volna megjelentek Tommiék.
- Sziasztok- köszöntek a fiúk Sebastian kivételével, aki csak nézelődött jobbra- balra, de még véletlenül se rám.
- Nem jöttök forró csokit inni?- ajánlotta fel Mike
- De megyünk- válaszoltuk egyszerre. Kerestünk egy olyan asztal ahol mindannyian le tudtunk ülni. Sebastian volt az aki elment a forró csokikért. Letette mindenki elé a poharat és belekortyoltunk. Bár nem kellett volna, mert egyből kiköptem egyenesen Kevinre.
- Mi a szart tettél bele??- szegeztem neki a kérdést. De ő csak a csokiját kortyolgatta
- Én ugyan semmit- vont vállat
- Ha nem akkor miért van ecet íze???- förmedtem rá.
- Én nem tudom- adta az ártatlant.
- Igen?? Hát jó! Ha harc legyen harc- majd kicsörtettem a kávézóból. Hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam egy marék havat és visszamente. Szerencsére háttal ült így semmit sem látott. Megfogtam és bele nyomtam a nyakába. Annyira meglepte a dolog hogy egyből felugrott az előtte lévő forró csoki az ölében landolt. Így egyszerre hideget és meleget is kapott.
- Áhhh az istenit!!- kiáltott fel. Diadalittas mosollyal ültem le Molly mellé. Mielőtt távozott volna egy gúnyos pillantást vettem rám, majd kiment.
- Na ez nem volt semmi- mondtam Tommi.
- Hát nem! Ez übercool volt Lisa!! Adj egy ötöst!- majd mosolyogva belecsaptam a tenyerébe.
- Remélem most megtanulta a leckét hogy velem nem lehet szívózni!
- Én nem állok az utadba- tette fel védekezősen a kezét Mike.
- Ajánlom is- mondtam neki komolyan, de utána elröhögtem magamat. Mielőtt kimentünk volna a pályára bocsánatot kértem Kevintől amiért leköptem, nem haragszik rám egyáltalán sőt inkább mosolyog rajta. Nyugodt szívvel álltunk fel ugyan úgy ahogy néhány napja.
- Na most menni fog?- kérdezte Mike.
- Menni fog!- mondtam magabiztosan. Elrugaszkodtunk és lesiklottunk. Én azért épp hogy csak ellöktem magamat, amíg a többiek úgy ugrottak neki. Ők már jóval előttem voltak én meg a hátuk mögött kullogtam. Molly viszont lelassított és velem együtt siklott le. Nagyon jól éreztem magamat. Mire leértünk már Sebastian is ott volt, gondolom ő volt az aki mellettem egy nagy hófelhőz húzott maga után. Még csak rám se nézett, látszott rajta hogy haragszik rám, de hát had haragudjon, nem lehetek mindenkivel jóba. Visszamentünk a hotelba, de a fiúk Tommi kivételével elmentek ebédelni. Míg Molly és Tommi felmentek lifttel mert Tommi állítása szerint fent hagyta a telefonját. Aha persze amikor láttam hogy épp nem rég a telefonját nyomkodta. Úgy döntöttem meglesem hogy mire készülnek. Gyorsan kellett szednem a lábaimat mert a lift gyorsan ment fel. A végére már úgy lihegtem hogy alig kaptam levegőt. Egy időben értem fel a lifttel, ahonnan mindketten mosolyogva szálltak ki. Mielőtt bementem volna Molly letámadta Tommit. Próbáltam nem felröhögni, így a kezemet a szám elé tettem. Ott falták nyaltál egymást az ajtó előtt. Molly még az egyik lábát átfonta Tommi dereka körül. Na de amikor nyitódott a lift akkor szétrebbentek. Tommi szerintem azt se tudta hol van olyan tekintettel nézett Mollyra. Hát jól az ujja köré csavarta szegény gyereket. Molly kinyitotta az ajtót és behúzta Tommit magával. Azért remélem ha meg is teszi amit tudja hogy én ellenzek, nem most kéne. De remélem „okos” és holnapra hagyja. Nem vártam tovább és visszaindultam az étterembe, ahol már a fiúk foglaltak asztalt. Láthatóan Sebastian zavarta az ottlétem, de nem érdekelt. Amikor már mindenki rendelt, épp akkor jelentek meg Mollyék.
- Na végre azt hittem elraboltak titeket az UFO-k!- viccelődött Mike. Szó nélkül leültek, de tudni akartam hogy a szobában mi történt, így előkaptam a mobilom és írtam egy üzenetet, az eggyel odébb lévő barátnőmnek.
- Mit csináltatok??? Ugye nem?? :O
- Ne aggódj, majd holnap! Most csak egy kis ízelítőt kapott a csávó! :D
- Ugye tudod hogy ez nagyon csúnya dolog! :D
- Tudom szívem tudom- majd küldött egy mosolyt felém, én pedig egy fajcsóválással válaszoltam. A fiúk furcsán néztek ránk, mert nem tudták eldönteni hogy Molly min mosolyog én meg miért ingatom a fejemet. Ezt a pillanatot a pincérek szakították félbe, akinek a tálcáján az ebédünk volt. Az ebéd egyáltalán nem telt csendben. A fiúk oda vissza ontották a poénokat és persze mi is Mollyval. Csak Sebastian volt kussban, aki „elvileg” szeret viccelődni és röhögni. Volt néha olyan pillanat amikor felfelé görbült a szája, de utána rendezte vonásait. Amikor elfogyasztottuk az ebédünket, mentünk vissza síelni. Fent a csúcson Molly Tommival volt elfoglalva, így én maradtam a 3fiúval. Később Kevin és Mike is lelépett, így ketten maratunk Sebastiannal. Már-már kínos volt a köztünk lévő csönd.
- Miért nem beszélsz hozzám?- törtem meg én a csöndet., de ő csak makacsul elfordította a fejét. – Ennyire rosszul érintettek a dolog?- cukkoltam.
- Nem!- mondta határozottan
- Óvodás- forgattam mag a szemeimet és inkább otthagytam. Nem is értem miért foglalkozom vele...